Urs Altermatt professzor nemrég előadást tartott a bukaresti Új Európa Kollégiumban a svájci modellről, amelyben kifejtette, hogy a kantonokból felépülő Svájc mindenekelőtt nemzetek föderációja, és ennyiben nem hasonlítható a hagyományos európai nemzetállamokhoz. A svájci professzor szerint, ha a nemzeti kultúrák politikai értelemben túlságosan homogenizálódnak egy államon belül, rendszerint szétzúzzák a többnyelvű közösség multikulturális identitását. Svájc többek között azért kerülte el ezt a történelmi zsákutcát, mert politikai és közigazgatási határai nem esnek "mindig" egybe a kulturális, azaz nyelvi és felekezeti határokkal. Andrei Plesu, a bukaresti Kollégium igazgatója ebből azt következtetést vonta le, hogy vajon jó dolog-e az, hogy "nálunk vannak olyan közigazgatási egységek, mint a két hírhedt székely megye, ahol a közigazgatási határ pontosan egybeesik a nyelvi és felekezeti határral." Molnár Gusztáv vitatta ezt az okfejtést. Románia - mondja Plesu - az erdélyiek és a regátiak közötti különbségek és a mind Erdélyen, mind a Regáton belül megmutatkozó erős regionális identitások miatt naturaliter föderalista állam. Ebből azonban szerinte nem az következik, hogy akkor be is kellene vezetni a föderalizmust. Ott van viszont Besszarábia, ezzel kapcsolatban a románokat nem zavarná a föderalizmus emlegetése. "Miért ne lépnénk vele föderális viszonyba?" - kérdezte Plesu, Románia volt külügyminisztere. Molnár Gusztáv szerint az orosz-amerikai geopolitikai összjáték megpecsételi az "újraegyesülés" régóta nyilvánvaló zsákutcáját, és Moldáviához, legfőképpen Oroszországhoz közelíti Romániát. Molnár Gusztáv Kisinyovban járva megkérdeztem Oazu Nantoit, az egyik legjobb moldáviai politikai elemzőt, hogy milyen valóságos erőt képviselnek a kommunistákkal szemben álló politikai pártok. Nantoit elmondta, hogy Moldáviában tulajdonképpen nem léteznek a szó európai értelmében vett politikai pártok (ő csak tudja, mert az egyik ilyen "nem létező" párt elnöke), és a kommunistákkal szemben csak a még "kommunistábbak"-nak van tényleges társadalmi és politikai bázisuk. Molnár Gusztáv szerint már látszanak a jelei annak, hogy az SZDP mögött álló posztkommunista hatalmi komplexum elkezdte átrendezni sorait, és egy új, belső frontot készül nyitni. A bukaresti politikai körök részéről nem lehet számítani valódi alkotmányreformra. Ezért Molnár Gusztáv szerint ki kell dolgozni egy olyan erdélyi alkotmányos modellt, és megvalósítsunk egy olyan erdélyi stratégiát, amely világosan és egyértelműen e történelmi tartomány közép-európai strukturális adottságaira alapoz. A Provincia folyóiratban erről a modellről nyitnak vitát. /Molnár Gusztáv: A svájci modelltől az erdélyi modellig - via Bukarest. [A kétnyelvű Provincia nyári 6-7. összevont számában megjelenő tanulmányának újraközlése] = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
